Crowdfunding

A crowdfunding az utóbbi évek egyik „szexi” témája startup körökben, egy relatív új finanszírozási forma. Sokan hallottak már róla, még többen beszélnek róla, de valójában kevesen vannak „képben” a mibenlétével. A blogon igyekszünk körbe járni és bemutatni a crowdfunding valóságát A-tól Z-ig, hogy mi található a Kickstarter-en túl. Szó lesz többek közt arról, hogy kinek jó ez és hogyan érdemes csinálni, lesznek hasznos tanácsok és még több esettanulmány a sikeres és sikertelen crowdfunding projektekről egyaránt.

Friss topikok

Egy sikeres crowdfunding kampány után az adóhatóság is a „csendestársunk” lesz?

2014.04.04. 14:09 Regőci Bence

Legújabb blogbejegyzésünk egy vendégposzt, amiben a blog adótanácsadó partnere, Knébel Tamás járja körbe a crowdfunding kampányok adózási aspektusát. Nagyon fontos kérdéseket vet fel, amikkel érdemes tisztában lenni mielőtt elindítunk egy crowdfunding kampányt.

ÁFA? Társasági adó? Ajándékozási illeték? A részleteket az alábbi cikkben találjuk.

"Azoknak a magyar cégeknek, amelyek terveznek a jövőben egy kampányt, érdemes számolniuk azzal, hogy az összegyűjtött pénz mekkora részét tudják majd effektíve a vállalkozás fejlesztésére fordítani, és mennyi megy a költségvetésbe (amint a későbbiekben kifejtjük, nem is biztos, hogy a magyar költségvetésbe). Előzetesen fontos kiemelni, hogy itthon még nincs nyilvános adóhatósági iránymutatás a crowdfunding kapcsán, de a nagyobb portálok adózási tájékoztatói sem adnak érdemleges iránymutatást számunkra.

Az adózási következményeket elsődlegesen a következők determinálják:

  • ki indítja a kampányt: magánszemély, cég, non-profit szervezet;
  • mi a cél az összegyűjtött forrásokkal: termékfejlesztés, gyártás beindítása, új zenei album felvétele, elkészíteni egy filmet a „közjó” érdekében, stb.;
  • mi a célja a támogatónak: filantróp, barát/rokon/rajongó aki segíteni akar, fogyasztó aki elsők között akarja a terméket kipróbálni;
  • ki a támogató: magánszemély, cég
  • milyen formában érkezik a támogatás, illetve mit adnak cserébe a támogatónak: tőke – osztalék, adomány – jelképes köszönetnyilvánítás, támogatás – termék első példányai, részesedés a bevételekből (royalty based);

A továbbiakban a magyar aspiránsok szempontjából legrelevánsabb esettel foglalkozunk, vagyis amikor egy magyar cég donation/reward kampányt indít, és a kapott forrásokat az üzleti tevékenysége érdekében használja fel, azaz a végső célja egy sikeres és nyereséges vállalkozás felépítése.

Általában minden ilyen kampányban lehetőség van pár dolláros jelképes összeget adományozni, amiért cserébe a támogató tipikusan csak annyit kap, hogy feltüntetik a nevét a támogatók között. A projektgazdánál azonban ezek az adományok is bevételnek számítanak, számviteli szempontból nagy valószínűséggel egyéb vagy rendkívüli bevételként kell kimutatni ezeket az összegeket. Szerencsére a legtöbb esetben a projekt költségeket el lehet számolni a bevétellel szemben. Amennyiben az összegyűjtött forrásokból valamilyen kutatás-fejlesztési projektet akar a projektgazda végrehajtani, és alkalmazni kívánja az erre vonatkozó társasági adó kedvezményt (a saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költsége duplán számolható el), akkor az adomány összege csökkentheti az igénybe vehető kedvezményt.

Áfa szempontból lehet azzal érvelni, hogy az adományért cserébe a támogató nem kap semmilyen terméket, szolgáltatást, illetve a projektgazda nem vállal semmilyen kötelezettséget a támogató felé, hogy az adott projektet megvalósítja, azaz az adomány nem áfa köteles.

Érdekesebb kérdés az adományok esetében az ajándékozási illeték, melynek mértéke 18%, és a projektgazdát terheli, ha fizetendő. Az illeték kapcsán azt kell átgondolni, hogy milyen okirat készül az adományozásról, illetve hogyan történik annak a pénzügyi elszámolása, mert ezek döntik el kell-e illetéket fizetni.

Jellemzően azonban az összegyűjtött források döntő része nem ilyen adomány, hanem olyan támogatás, amiért cserébe a támogató igenis kézzelfogható dolgot kap, ami általában a projektgazda által létrehozandó termék. Ebbe a körbe tartozhat az is, amikor a jelképes összegű adományt úgy köszönik meg a támogatónak, hogy kap egy pólót, képeslapot, táskát a termék logójával.

Amikor a támogatásért cserébe azt vállalja a projektgazda, hogy a projekt megvalósítása után a támogató rendelkezésére bocsátja az elkészült terméket, akkor gyakorlatilag az első vevőit találta meg a kampány során. Ennek megfelelően a kapott támogatások bevételnek fognak minősülni nála amikor a vállalásait teljesíti. A kampány lezárásakor azonban még nem teljesít a projektgazda, ezért a kapott támogatások előlegnek minősülnek.

Az elszámolt bevétel adóköteles lesz (társasági adó, helyi iparűzési adó), azonban a felmerült költségek elszámolhatóak a bevétellel szemben. Amennyiben a termékfejlesztés K+F jellegű és/vagy szoftvert hoz létre a projektgazda, adókedvezmények is igénybe vehetőek.

Áfa szempontból az lesz a döntő, hogy a projektgazda terméket ad át a támogatóknak, vagy pedig szolgáltatást nyújt nekik. Az áfa logikája szerint termék minden birtokba vehető dolog, leegyszerűsítve minden olyan dolog, ami megfogható, tárgyiasult. És hogy semmi ne kerülje el az áfát, szolgáltatás minden olyan ügylet, amely nem termékértékesítés. Utóbbi körbe tartoznak a szoftverek, filmek, zene, ha internetről lehet letölteni azokat.

Nagyon gyakori az olyan üzleti célú crowdfunding kampány, amikor valamilyen szoftver (játék, mobil alkalmazás) létrehozatala a projektgazda célja. Ezek általában úgy jutnak el a támogatókhoz, hogy azok letölthetik a szoftvert/alkalmazást az interneten keresztül. Az ilyen jellegű szolgáltatások áfa szempontból az ún. elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, amelyek áfa kezelését az determinálja, hogy a támogató cég vagy magánszemély, illetve utóbbi esetben, hogy hol van a lakóhelye. Céges támogató, vagy EU-n kívüli (pl. USA, Ausztrália) lakóhelyű magánszemély esetében a kapott támogatás nem áfa köteles.

Ha azonban a magánszemély támogató lakóhelye valamelyik EU tagállamban van (beleértve Magyarországot is), akkor a támogatást magyar áfa (27%) terheli, mert a projektgazda egy magyar cég. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mivel a kapott támogatást bruttó összegnek kell tekinteni, annak 21,26%-át be kell fizetni a magyar költségvetésbe. Nem véletlenül értékesíti pl. az Amazon az e-könyveket az EU-s vevőknek Luxemburgból, ahol csak 3% áfa terheli azt. És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, áfa szempontból nem minden EU tagállam teljes területe minősül EU-nak. A projektgazdának még számla kibocsátási kötelezettsége is lehet a kapott támogatás kapcsán.

2015-től változnak az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok, más EU-s tagállami magánszemély támogató esetében az ő országának az áfája fogja terhelni a támogatást. Szerencsére arra azért nem lesz szükség, hogy minden érintett tagállamban regisztráljon a projektgazda, a NAV által biztosítandó portálon keresztül is lehet majd teljesíteni a különböző kötelezettségeket.

Abban az esetben, amikor a támogató terméket kap, jellemzően a projektgazda vállalja annak kipostázását a támogatónak. Ha ez Magyarországon belül történik, akkor a támogatás áfa köteles (27%), így annak 21,26%-a is a magyar költségvetés bevétele. Ha a terméket egy EU tagállami magánszemélynek postázza ki a projektgazda, akkor mindaddig magyar áfa terheli a támogatást, amíg a projektgazda adott másik tagállami értékesítése magánszemélyek számára el nem ér egy bizonyos értékhatárt. Az értékhatárt minden tagállam maga határozza meg, jellemzően 35.000 és 100.000 euró közötti összegek, és az éves értékesítéseket kell figyelni. Ahhoz tehát egy meglehetősen sikeres kampány kell, hogy a projektgazda átlépje akár már a 35.000 eurót egy-egy EU-s országban (jellemzően a nagyobb tagállamokban magasabb az értékhatár). Ha az értékhatárt átlépte, akkor be kell jelentkeznie áfa alá az adott országban, és az ottani helyi áfát kell fizetnie.

Ha a támogató aki a terméket kapja cég, vagy EU-n kívüli magánszemély, akkor a támogatást nem terheli áfa, viszont megfelelően dokumentálnia kell a projektgazdának, hogy a termék elhagyta Magyarország, illetve a Közösség területét."

*************************************************************************

A fenti bejegyzésben foglaltak nem tekinthetőek adótanácsnak. Az egyes crowdfunding kampányok adózási következményei minden esetben csak a konkrét körülmények alapján határozhatóak meg. Javasoljuk, hogy minden projektgazda forduljon adótanácsadóhoz mielőtt egy kampányt elindít.

1 komment

Címkék: startup reward crowdfunding közösségi finanszírozás

A bejegyzés trackback címe:

http://crowdfunding.blog.hu/api/trackback/id/tr295913931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

XOR 2015.02.21. 19:40:36

Kedves Bence!

Hogyan kell adózni abban az esetben, ha mint támogató részt vettem egy projektben, és nyereségrészesedét kapok?
Hogyan kell adózni pl. az exitnél?

Engem érdekelne az equity crowdfunding, mint befektetés, de az adózási kérdések tisztázatlanok számomra. Akárcsak a közösségi kölcsönnél, itt sem világos hogy milyen jogcímen, és milyen módon kell eleget tennem adózási kötelezettségemnek...