Crowdfunding

A crowdfunding az utóbbi évek egyik „szexi” témája startup körökben, egy relatív új finanszírozási forma. Sokan hallottak már róla, még többen beszélnek róla, de valójában kevesen vannak „képben” a mibenlétével. A blogon igyekszünk körbe járni és bemutatni a crowdfunding valóságát A-tól Z-ig, hogy mi található a Kickstarter-en túl. Szó lesz többek közt arról, hogy kinek jó ez és hogyan érdemes csinálni, lesznek hasznos tanácsok és még több esettanulmány a sikeres és sikertelen crowdfunding projektekről egyaránt.

Friss topikok

Hol tart az equity based crowdfunding?

2014.06.26. 13:39 Regőci Bence

Egyre több vállalkozás gyűjt tőkét equity based crowdfunding platformokon és egyre több siker sztorit hallani a crowdfundingnak erről a területéről. A kormányok és az EU is felismerte a jelentőségét és nagyon sok helyen megindultak az egyeztetések a jogszabályi környezet kialakításáról és van ahol ez már meg is született (pl. USA – Jobs Act, Olaszország, stb.). A tavalyi évben ráadásul meg volt az első sikeres EXIT is, valószínűleg ez is lökést adott az equity crowdfunding fejlődésének, elterjedésének. Egyre több equity platformba fektetnek be kockázati tőkések, de nem egy olyan eset is előfordult, hogy stílszerűen az oldalak a saját platformjukon gyűjtöttek pénzt a befektetőktől a működésükre (SeedInvest, Crowdcube). Az Izraeli OurCrowd pedig annyira jó cégeket tudott a platformjára vonzani, hogy tavaly a GE Ventures-szel kötött megállapodást. A megállapodás egy része finanszírozásról szólt, míg másik része a platformon lévő jó cégekhez való hozzáféréshez. Nagyon forró tehát a téma, a mostani blog bejegyzésben azt nézzük meg, hogy milyen feltételekkel lehet tőkét gyűjteni, mi a folyamat és elérhető-e ez magyar cégek számára?

Befektetési méret

Az equity crowdfunding platformokon a vállalkozások által gyűjtött tőke általában a néhány tízezer eurótól indul és egészen a 4-5 vagy akár 6 százezer euróig terjedhet, de kivételes esetekben ez akár elérheti a milliós nagyságrendet is. A holland Symbid-en például a 2,5 millió euró a felső korlát, a német Companisto-n pedig egyáltalán nincs felső korlát, de azért többségében százezer euró körüli projektek vannak fent az oldalakon. Azt lehet mondani, hogy a magvető tőke méret és kivételes esetekben a növekedési tőkének az alja az, amikre ezeken az oldalakon érdemes lehet rámozdulni.

Költségek

A csak sikerdíjas és a vegyes modellek (regisztrációs díj + sikerdíj) egyaránt megtalálhatóak a platformok között, ezek mértéke és a kombináció is attól függ, hogy mit adnak cserébe. A Symbid-nél például egy 250 EUR-os regisztrációs díj megfizetése után tudunk kampányt indítani, sikeres projekt esetén pedig a tőke 5%-át vonja le a platform. Ezen kívül még a kampány utáni adminisztrációs és jogi költségekre a meglévő cég struktúra függvényében 4000-8000 eurót kell tartalékolni. Egy másik platformon a Companisto-n például nincs fix regisztrációs költség, ellenben 10%-os jutalékot kérnek el sikeres kampány esetén, azonban ez fedez minden költséget. A Seed RS-nél is csak sikerdíj van, ami 7,5%. Itt semmilyen egyéb adminisztrációs és jogi költséget nem számítanak fel, mivel nagyrészt sztenderdizált jogi dokumentumokkal dolgoznak. Az OurCrowd 4%-os sikerdíjat számol fel és a tőkebevonás után évente 2%-os management díjat, amiért mentorálást, management tanácsadást is adnak a portfólió cégeknek.

A kampány – üzleti terv

Mint a legtöbb crowdfunding kampánynál, itt is előny ha videót mellékelünk a kampányunkhoz, amiben bemutatjuk magunkat és a portékánkat, de a reward és donation kampányokkal ellentétben itt sokkal nagyobb hangsúly van a számokon és az üzleti terven. Nem kell 50 oldalas üzleti tervet készíteni, de az alábbiakat mindenképpen ki kell fejteni pár mondatban:

  • rövid termékismertető, USP-k
  • milyen problémára nyújt megoldást? miért fogják megvenni a vevőink?
  • mekkora a célpiacunk és mik a jellemzői?
  • milyen versenytársaink és helyettesítő termékeink vannak? azoknál a termékünk miben jobb?
  • mi az üzleti modell?
  • milyen marketing eszközöket és értékesítési csatornákat fogunk használni?
  • milyen bevételekre számítunk a következő 5 évben?
  • mekkora tőkére van szükségünk és azt mire fogjuk fordítani?
  • mekkora üzletrészt ajánlunk fel a tőkéért cserébe?

 

Struktúra, kontroll és irányítási jogok

Mivel nincs még Európában egységes szabályozás, így ez gyakorlatilag majdnem mindegyik platformon máshogy működik, és más formában valósul meg. Az alap felállás egyébként az szokott lenni, hogy a crowdfunding platform birtokolja névleg a vállalkozásban lévő részvényeket a befektetők nevében. A befektetők folyamatosan kapnak update-eket a vállalkozótól és a platformtól, de nincs közvetlen kapcsolat a cég és a befektetők között, így a napi üzletmenetbe se szólnak bele.

A Symbid-nél egy „investor cooperative” elnevezésű entitás jön létre, amibe betömörülnek a befektetők és ezen keresztül fognak részesedni a közös vállalkozásban. A Companisto-nál például valójában nem is részesedést szereznek a befektetők az adott cégben, hanem kölcsönt nyújtanak a vállalkozónak ún. „subordinated profit-participating loan” formában.

Ami fontos, hogy általában az összes platformon a befektetőket egy poolba terelik, és gyakorlatilag nem rendelkeznek külön jogokkal, nem tudnak beleszólni a cég vezetésébe, mindennapi ügyeibe. Egy fajta csendestársként ott vannak a cégben, de a vállalkozóknak nem kell attól tartaniuk, hogy a több száz befektető egyesével fogja zaklatni őket és bele akarnak majd szólni a cég életébe. Szinte majdnem minden oldalon kiemelik, hogy a befektetési struktúrát kockázati tőkésekkel egyeztetve alakították ki úgy, hogy az megfeleljen a következő körös befektetők igényeinek és legyen lehetőségük a vállalkozóknak további tőkebevonásra. Mivel az equity platform leginkább a magvető fázis finanszírozására alkalmas, ezért egy következő körös tőkebevonás ideális esetben meg szokott történni.

EXIT

Az equity platformokon keresztül történő befektetésekkel szemben az egyik leghangosabb kritika mindig is a kiszállással kapcsolatban merült fel. Az egyik és sokáig az egyetlen lehetőségnek tekintett klasszikus cégeladás révén létrejövő EXIT-re tavaly novemberben született meg az első példa. 2011-ben az amerikai Microventures-ön tőkét gyűjtött Republic Group-ot 14,5 millió dollárért vette meg az egyébként tőzsdén jegyzett Digital Generation. A másik lehetőség az EXIT-re egy másodlagos piac létrehozása, ahol az equity based crowdfunding oldalakon szerzett részesedésekkel lehet kereskedni. Erre is van már több példa is, Európában a skandináv Invesdor hozott lére egy platformot a rajtuk keresztül befektetés útján szerzett részesedések értékesítésére, de nem ez az egyetlen másodlagos piac Európában sem.

Elérhető ez magyar vállalkozásoknak?

Bár a legtöbb equity based crowdfunding oldal országhatárokon belül működik, létezik már néhány olyan oldal, amelyik globális vagy EU-s fókusszal rendelkezik (pl. Gambitious, Venture Bonsai, Starters Found, Seed RS, Grow VC, Companisto) és akár magyar cégek számára is elérhető. A német Companisto-nak nem titkolt célja, hogy Európa vezető equity based crowdfunding oldalává váljon.  Az oldal eredményei eddig nagyon jók, a Companisto 2 év alatt 31 sikeres tőkebevonást tudhat maga mögött 6,2 millió EUR értékben. Ráadásul a felkerült projektek sikerrátája 100%-os! Ez nyilván azért van, mert akárkit nem engednek fel az oldalra, nagyon komoly szűrésen mennek keresztül a projektek, ezt egyébként kifejezetten hirdetik is magukról, mint egyedi értékajánlatot.

Eddig nem tudunk olyan magyar vállalkozásról, amelyik egyáltalán kipróbálta volna magát valamelyik equity platformon. Mindenesetre a lehetőség most már adott számukra is, kíváncsian várjuk ki és mikor lesz az első, aki egy equity platformon keresztül von be tőkét!

Szólj hozzá!

Címkék: startup kockázati tőke equity crowdfunding microventures

A bejegyzés trackback címe:

http://crowdfunding.blog.hu/api/trackback/id/tr126416277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.