A crowdfunding alapvetően úgy kezdett el működni, hogy akinek szimpatikus volt egy ötlet az adományozott egy bizonyos összeget a projekt gazdának és cserébe nem várt el semmit. Ha a projekt gazda felajánlott az összegért cserébe valamit (reward), akkor az adományozók azt megkapták, ami kis semmiségektől kezdve akár maga a termék is lehetett, aminek a gyártására a projekt gazda össze szerette volna gründolni a pénzt.
Az equity based crowdfunding ezt a folyamatot egy kicsit komolyabb alapokra helyezi és az ajándék vagy angol szóval élve ’reward’ helyett a kezdő vállalkozó tulajdonrészt ajánl fel a közösségnek a finanszírozásért cserébe. A forrásgyűjtés ugyanúgy egy internetes platformon keresztül zajlik ebben az esetben is, de a jópofa, megnyerő sztori és videó mellett egy rövid és lényegre törő üzleti tervet is prezentálnia kell a projekt gazdának, aminek a következőket mindenképpen kell tartalmaznia:
- rövid termékismertető, USP-k
- milyen problémára nyújt megoldást? miért fogják megvenni a vevőink?
- mekkora a célpiacunk és mik a jellemzői?
- milyen versenytársaink és helyettesítő termékeink vannak? azoknál a termékünk miben jobb?
- mi az üzleti modell?
- milyen marketing eszközöket és értékesítési csatornákat fogunk használni?
- milyen bevételekre számítunk a következő 5 évben?
- mekkora tőkére van szükségünk és azt mire fogjuk fordítani?
- mekkora üzletrészt ajánlunk fel a tőkéért cserébe?
A befektetők a befektetett összeg nagyságának megfelelően szereznek részesedést a cégünkben. A befektetett összeg nagysága egyénileg változtatható, de van egy minimum összeg, ami platformtól függő, a határ pedig a finanszírozási igény nagysága, vagyis akár egy befektető is elhozhatja a felajánlott üzletrészt.
Bár ez a finanszírozási forma még nem annyira elterjedt, de a modellben rejlő potenciált jól jelzi, hogy 2011-ben az egyik legnagyobb ilyen oldalon, az amerikai microventures.com-on volt lehetősége magánbefektetőknek a Facebook-ból is részesedést vásárolni $300.000 értékben. A részesedést 30 magánbefektető vásárolta meg és $40.000 az első 10 percen belül összegyűlt.
Sok még a tisztázatlan kérdés ezzel a relatív új finanszírozási formával kapcsolatban, többek közt az is, hogyan lehet kezelni több száz tulajdonost, azok milyen jogokkal fognak rendelkezni és leginkább az, hogy hogyan fognak tudni kiszállni a cégből. A növekvő tendencia mindenesetre egyértelműen látszik, egyre több ilyen oldal jön létre, az USA-ban pedig törvénymódosítás is készül (JOBS act) azért, hogy teret adjanak a crowdfunding ezen formájának. Az elkövetkezendő években választ fogunk kapni a fenti kérdésekre és igyekszünk ezeket a blogon is megosztani veletek.
