Crowdfunding

2016. június 21-22-én került megrendezésre Madridban a Moneyconf a fintech világ egyik legnagyobb konferenciája. A konferencia egyik visszatérő témája volt az a gyakran felvetett bárgyú kérdés, hogy vajon ki marad talpon? A szárnyaikat próbálgató ígéretes Fintech cégek, vagy a sok esetben 100-250 éves múlttal rendelkező globális bankok?

Június 21-22-én Madridban kerül megrendezésre az egyik legnagyobb Fintech konferencia, a Moneyconf. A szervező ugyanaz a cég, aki a New Orleans-i Collision, a Hong Kong-i Rise, a Bangalori Surge és a Lisszaboni Web Summit technológiai konferenciákat szervezi. Ez utóbbit a Forbes magazin a maga visszafogott módján a világ legjobb technológiai konferenciájának tartja.

A Feel Flux két magyar fiatal, Somlyó Tamás és Lányi Ádám által kitalált és fejlesztett új fizikai játék. A Lenz törvényét gyönyörűen szemléltető játék különlegességét az antigravitációs hatás adja, ami lehetőséget is nyújt a vele való játékra és számtalan trükk megvalósítására. A srácok a Feel Flux kifejlesztése után 2014. április végén az Indiegogo-n indítottak kampányt, aminek célja a játék gyártásának beindítása volt. Az eredetileg célul kitűzött 25 000 dollár helyett végül 36 918 dollárt gyűjtöttek össze és a nagy érdeklődésre való tekintettel egy ízben meg is hosszabbították a kampány idejét. A továbbiakban az egyik alapítót, Somlyó Tamást kérdeztük a kampányra való felkészülésről, annak menedzseléséről, nehézségekről, illetve néhány tippet is adott azoknak, akik netán a jövőben crowdfunding kampányt szeretnének indítani.

Egyre több vállalkozás gyűjt tőkét equity based crowdfunding platformokon és egyre több siker sztorit hallani a crowdfundingnak erről a területéről. A kormányok és az EU is felismerte a jelentőségét és nagyon sok helyen megindultak az egyeztetések a jogszabályi környezet kialakításáról és van ahol ez már meg is született (pl. USA – Jobs Act, Olaszország, stb.). A tavalyi évben ráadásul meg volt az első sikeres EXIT is, valószínűleg ez is lökést adott az equity crowdfunding fejlődésének, elterjedésének. Egyre több equity platformba fektetnek be kockázati tőkések, de nem egy olyan eset is előfordult, hogy stílszerűen az oldalak a saját platformjukon gyűjtöttek pénzt a befektetőktől a működésükre (SeedInvest, Crowdcube). Az Izraeli OurCrowd pedig annyira jó cégeket tudott a platformjára vonzani, hogy tavaly a GE Ventures-szel kötött megállapodást. A megállapodás egy része finanszírozásról szólt, míg másik része a platformon lévő jó cégekhez való hozzáféréshez. Nagyon forró tehát a téma, a mostani blog bejegyzésben azt nézzük meg, hogy milyen feltételekkel lehet tőkét gyűjteni, mi a folyamat és elérhető-e ez magyar cégek számára?

A royalty vagy revenue based crowdfunding a közösségi finanszírozás egyik legújabb modellje a donation, reward, lending és equity based crowdfunding után. Ez a modell az equity és lending based crowdfunding, vagyis a befektetési célú közösségi finanszírozás kategóriájába tartozik.  Az előzőekkel ellentétben azonban nem kell tulajdonrészt átadnia a projektgazdának és a hiteltörlesztésre sem kell minden hónapban egy fix összeget fordítania. A royalty based crowdfunding esetében a projekt gazda a tőkéből generált jövőbeli árbevétel egy részét ajánlja fel a befektetők részére, ez az ún. royalty.

Múlt hét pénteken a Crowdfunding Europe: Freedom to create nevű első regionális crowdfunding fórumon jártam Ljubljana-ban. A rendezvényre az USA-ból, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból és Olaszországból jöttek vendégelőadók. A rendezvény a European Liberal Forum és a szlovén Institut Novum közös szervezésében, Ljubljana egyik közösségi irodájában, a Poligonban került megrendezésre.

Legújabb blogbejegyzésünk egy vendégposzt, amiben a blog adótanácsadó partnere, Knébel Tamás járja körbe a crowdfunding kampányok adózási aspektusát. Nagyon fontos kérdéseket vet fel, amikkel érdemes tisztában lenni mielőtt elindítunk egy crowdfunding kampányt.

ÁFA? Társasági adó? Ajándékozási illeték? A részleteket az alábbi cikkben találjuk.

Nagyon jónak kell lennünk ahhoz, hogy a crowdfunding kampányunk híre magától kezdjen el terjendi az online térben, cikkek jelenjenek meg róla, sokan megosszák a közösségi oldalakon és ajánlják egymásnak. A legtöbb esetben ez nem megy magától, mesterségesen be kell indítanunk a folyamatot, hogy minél több látogatót tereljünk a kampány oldalunkra. A legfontosabb eszközünk ebben a közösségi média lesz, annak virális hatását és gócpontjait kihasználva tudjuk a legtöbb emberhez eljuttatni az üzenetünket. A mostani blogposztban azt fogjuk megnézni, hogy melyik eszközöket és hogyan használjuk a leghatékonyabban.

Az előző blogposztban arról írtunk, hogy mire érdemes figyelni a kampány tervezésekor és hogyan nézzen ki a kampány oldalunk, hogy minél biztosabb legyen a siker. A cél eléréséhez azonban elengedhetetlenül szükséges az is, hogy minél többen szerezzenek tudomást a kampányunkról. Most azt fogjuk megnézni, hogyan lehet minél nagyobb látogatottságot elérni.

Egy sikeres crowdfunding kampányhoz elengedhetetlen egy jó ügy vagy termék, amit szeretni, ami után rajongani lehet. Ezen kívül azonban még sok mindenen állhat vagy bukhat a dolog. A megfelelő oldal, modell kiválasztása, goal és reward-ok meghatározása, jó sztori, videó, és online promóciós terv is nagyban növelheti az esélyeinket, illetve ronthatja is ha ezeket nem megfelelően választjuk meg, alakítjuk ki. A mostani posztban egy reward based crowdfunding kampány előkészítésének legfontosabb elemeit és kérdéseit fogjuk megnézni. 

A Karma Platform egy hazai startup, az alkalmazásuk segítségével az excel munkafüzeteinkből néhány perc alatt egyedi üzleti alkalmazások készülnek, amikkel egyszerűbbé, biztonságosabbá és nyomon követhetővé válnak a munkafolyamataink. A Karma Platform itthon a nagyvállalatok körében már bevált és elterjedt, a cég következő célkitűzése a KKV szektor és a nemzetközi piacok meghódítása. Ehhez első lépésként egy crowdfunding kampányt indítottak az amerikai Indiegogo-n, ami jelenleg is fut. Kora Andrással - a Karma Platform termék menedzserével - készült interjúból kiderül, hogy a crowdfunding hogyan viszi őket közelebb a céljukhoz.

A múltkori bejegyzésben a crowdfundingról, mint egy újabb marketing eszközről volt szó. A mostani téma is részben kapcsolódik ehhez, bár a mai téma inkább egy újfajta értékesítési modellként szolgálhat a startup-ok számára. Több olyan példát is láthattunk az elmúlt néhány évben, amikor úgy használták kezdő vállalkozások a crowdfunding kampányt, mint egyfajta előrendelési akciót (lásd Pebble, Ring Clock – ennek magyar vonatkozása is van). Ebben az esetben a kampány során a támogatásért cserébe a termékünket (esetleg prototípusunkat) ajánljuk fel. A „rewardok” szintjeit a termékünk különböző változatai alkotják (különböző szín, festés, egyéni termékváltozatok). Gyakorlatilag előfinanszíroztatjuk a vevőinkkel a gyártási költséget és csak abban az esetben kezdjük azt el, ha összejön rá elegendő érdeklődő, vagyis konkrét megrendelés.

A crowdfunding hallatán elsőre legtöbbünknek a kreatív ötletek, alulról jövő kezdeményezések megvalósításához szükséges anyagi forrás összegyűjtése jut eszünkbe. Azonban van a crowdfunding-nak egy másik aspektusa, másik felhasználási területe, amit az utóbbi időben előszeretettel alkalmaznak a startup-okon kívül a nagyobb márkák is. Egy sikeres kampány hozadéka a szükséges tőkén kívül a kampány révén elérhető médiavisszhang, ismertség növelés, vagyis amit a köznyelvben csak úgy hívunk, hogy reklám.

Minden idők egyik legsikeresebb és leghíresebb crwodfunding kampányát a Pebble okosóra gyártó cég tudhatja a magáénak. Az eredeti célt, 100 000 dollárt mindössze a kampány indulását követő 2 órán belül elérték! Az első 6 nap alatt rekordot csinált a Pebble és addigra már 4,7 millió dollár gyűlt össze. A kampány végül 37 napig tartott és 68 929 támogatónak köszönhetően összesen 10 266 845 dollár gyűlt össze, ami a mai napig rekordnak számít a crowdfunding világában!

Local investing – ebből a kifejezésből jött létre egy új fogalom: locavesting. A névadó Amy Cortese volt , aki az egyre növekvő trend kapcsán mélyült el a témában, mi több statisztikákat és adatokat halmoz a témában. Mi is volt ez a trend? A pénzügyi válság bekövetkeztével már semmi sem volt igazán biztos, az eddig stabilnak hitt bankok, részvények is hazardírozásnak bizonyultak. Eközben a bankok – legyünk diplomatikusak – vonakodva akarnak finanszírozni, ha épp akarnak. Fedezet mellett talán hiteleznek (ha van jó eséllyel cash flow is).

Az előző posztokban megnéztük, hogy mi a crowdfunding és milyen fajtái alakultak ki az évek során. Most azt nézzük meg, hogy ez mégis mit jelent számokban, mennyire működik a crowdfunding.

Az elmúlt években a crowdfunding egyértelműen növekvő tendenciát mutatott. Éves szinten a crowdfunding volumene (az, hogy mennyi pénzt gyűjtöttek össze ilyen oldalakon keresztül) 2011-ben 1,5 Mrd dollár volt, 2012-ben 2,8 Mrd dollár és a 2013-as várakozások a 2012-es év több mint dupláját, mintegy 6 Mrd dollárt jeleznek előre.

Debt vagy lending based crowdfunding-nak, illetve peer-to-peer lending-nek is szokták nevezni a közösségi finanszírozás azon formáját, amikor a közösség tagjai együtt nyújtanak kölcsönt egy személynek vagy vállalkozásnak. A közösségi kölcsönnyújtás az interneten elérhető erre specializálódott crowdfunding platformok segítségével zajlik. A kölcsön célja itt is nagyon változatos, kérheti azt magánszemély is a saját céljainak a megvalósítására, például esküvőre, lakásfelújításra, autó vételre, egyetemi költségek fedezésére, de kérheti azt egy vállalkozás is az üzleti céljai megvalósítására.

A crowdfunding alapvetően úgy kezdett el működni, hogy akinek szimpatikus volt egy ötlet az adományozott egy bizonyos összeget a projekt gazdának és cserébe nem várt el semmit. Ha a projekt gazda felajánlott az összegért cserébe valamit (reward), akkor az adományozók azt megkapták, ami kis semmiségektől kezdve akár maga a termék is lehetett, aminek a gyártására a projekt gazda össze szerette volna gründolni a pénzt.

A crowdfunding egy viszonylag új közösségi finanszírozási forma, ami során az emberek összedobják a pénzüket, általában az internet segítségével egy általuk kedvelt ügy támogatására, finanszírozására. A támogatott ügyek elég széles skálán mozognak, filmek, könyvek, képregények, zenei albumok, politikai kampányok, tudományos kutatások, innovációs törekvések, startup cégek, szoftver és számítógépes játékok fejlesztése is megtalálható a projektek között, de akadnak diákok is, akik a crowdfunding oldalakon keresztül szeretnék finanszíroztatni tanulmányaikat. A támogatásért cserébe általában mindig kapnak valamit a finanszírozók, ami a köszönömtől kezdve, a támogatott projekten belül legyártott terméken keresztül akár egy személyes találkozás is lehet a támogatott személlyel.